Namaste..

Ismerős?

Eddig az ember úgy volt, hogy nem érdekli, hogy más mit csinál! Jó, voltak kivételek, akik jobban foglalkoztak másokkal, mint maguk dolgával! Nem az én dolgom! Nem foglalkoztunk azzal, hogy ki hová megy, kivel, mikor, miért! És ez volt a normális!

Most, ha tetszik, ha nem muszáj észrevenni, hogy ki mit csinál, hogyan viselkedik, mert tettei hatással vannak mások is! Akkor az ember kikerülte, azt gondolta, hogy nem az ő dolga, most ezt nem tehetjük meg. Oda kell figyelnünk egymásra, igen is hatással van ránk más ember cselekedete, amivel mi is hatással vagyunk másokra!

Ha eddig nem az én dolgom volt, hogy Mariska néni, Pista bácsi mikor megy, és hová, és van mit ennie-e, akkor most, ha emberségből vizsgázunk, akkor most valahol az enyém is!

Milyen nehéz nem foglalkozni másokkal, de sokkal nehezebb foglalkozni, emberségből, szeretetből, odafigyelésből!

Ugye, hogy ugye?

"A szanszkrit „namah” jelentése „meghajolni, köszönteni”, míg a „te” jelentése magyarul „te/téged”, vagyis „köszöntelek téged”. Ez egy üdvözlési forma.

Emellett a „na ma” annyit tesz, hogy „nem én/enyém”. Imigyen a semlegességet fejezi ki, vagyis az egónk visszavonulását, háttérbe húzódását a másik lény jelenlétében. Ezzel azt is kifejezhetjük, hogy nem akarunk bántani, elfogadunk olyannak, amilyen vagy."