|
Köszönöm…
Az emberek elfelejtik megköszönni a másik embernek vagy akár az Univerzumnak, hogy életük úgy alakul, ahogyan ők szeretnék! Elfelejtik megköszönni és értékelni emberi kapcsolataikat, és mindegy, hogy azt ő hogyan élte meg, vagy mi lett a vége! Köszönettel tartozunk mindenért, ami az életünkben történik még olykor is, ha a rossznak éljük meg, vagy akkor ott fájdalmas! Köszönöm! Annyira egyszerű és még is oly sok minden van benne! Köszönöm, hogy tiszteletben tartod a másik ember akaratát, jellemét, életét! Köszönöm, hogy segítesz akkor is amikor néha úgy érzi az ember, hogy nincs tovább! És köszönöm, hogy a mágiánál azok az erők vannak jelen, amiket kérek, és amik segítenek nekem és a másik embernek! Köszönöm, hogy megélhettem azokat az életemben, amik ahhoz segítettek, hogy azzá váljak, aki vagyok és, hogy más szemmel lássak és érezzek! Hogy értékelni tudjam embertársaimat és szeressem őket, hogy tudjam hol a helyem a világban és, hogy mi a feladatom a mostani életemben! Köszönöm! És komolyan is gondolom, hogy köszönettel tartozom nagyon sok embernek, és itt lehetne sorolni, hogy kik ők, és milyen szerepet játszottak az életemben! Semmibe nem kerül senkinek köszönetet mondani és érezni! És nem lesz tőle kisebb vagy gyengébb az ember, de tudom, hogy ez által még több olyan dolgot vonzhatok be az életembe, amiért majd köszönetet fogok valaha mondani! Amikor az ember szívéből jön ez a köszönet, akkor jó helyen van és jó időben! Nincs harag, bosszú, becsvágy és semmilyen negatív dolog érzelmi szinten az emberekben, ha úgy érzi, hogy még a negatív dolgokat is meg tudja köszönni! Igen, mindig mindent kapunk feladatként a sorstól, hogy oldjuk meg, éljük meg, és tanuljunk belőle, hogy magasabb szintre emelkedhessünk a múlt dolgaiból tanulva, és beengedhessük a következő tanulnivalót! Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm, de főleg köszönöm a hitemet! Hit az emberekben, az életben, és magamban!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 9 |
’’Vagyok Én, meg Én, meg Én, mondja az ego! De, akkor hol vagyok Én, kérdi a szív?’’
|
|||||
| Hozzászólások | 2 | Találatok: 24 |
mélység...
’’ Mikor úgy érzed, hogy nincs tovább, és nem bírod, mindig kapsz a sorstól még egy esélyt arra, hogy átértékeld az életed és dolgaidat! Amit ma úgy érzel, hogy nem bírod tovább, azt holnapra már a múlt képe idézi fel benned, de már másként! Már nem olyan vészes, nem olyan fontos, és már nem érzed, hogy döntened kellene! Gondolj arra, hogy mindig minden megoldódik, még akkor is, ha te nem teszel ellene vagy mellette! Ha, tudatosan értékeled a mély állapotokat, akkor meg fogod látni a mélységben is a felszínt! A felszínt, ahol levegőt kapsz, és megalapozhatod, hogy minden virágozzon körülötted! Ne hagyd, hogy a mélység magával ragadjon, egy darabig tudni kell úszni a felszín és a mélység között, majd nagy erővel a felszínre törni! Mindig van valaki ott fent, aki nyújtja számodra a kezét, és segít fent maradnod!’’ (ancsajosno)
|
|||||
| Hozzászólások | 2 | Találatok: 30 |
Szivárvány gyerekek...
Egy gyermek kérése, kérdése ösztönzött arra, hogy utána nézzek komolyabban a szivárvány gyermekeknek! Ma már annyira sok információ van mindenről, hogy könnyű bárkire vagy bármire azt mondani, amit mondanak! Aztán puufffffffff neki, kezdjen vele, amit akar! Ez a gyermek sem tud mit kezdeni azzal, hogy 11 évesen azt mondta valaki rá, hogy szivárvány gyermek, és amilyen az emberi agy, már meg is akar oldani dolgokat! De, hiszen ő még csak egy gyermek, és legyenek bármilyen képességei, vagy feladata a Földön, a gyermeki énjét elvenni nem szabadna! Hagyni kellene, hogy magától fejlődjön oda majd, ahová tart, és később majd megtalálja önmagát, és tanítóit!
Szivárvány gyerekek
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 17 |
’’ Aki, nem mer, az nem tapasztal! Aki nem tapasztal az nem él! Aki nem éli meg, amit a sors kínál az üresnek érzi az életét! Az ürességet pedig csak úgy lehet megtölteni, ha mered élni az életed, még akkor is, ha néha csalódás ér! A csalódás ugyanúgy része az emberi létnek, mint az öröm! Míg az öröm érzése hamar elszáll, addig a csalódás, mélyen képez lenyomatot az emberi lélekben! Mi döntjük el mely gondolat, kimondott szó, milyen érzés mellé állunk. A lélek az, ami értékeli, hogy nekem mi a jó, és mi a rossz. De, mindkettő szükséges ahhoz, hogy az legyél, aki vagy!’’ (ancsajosno)
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 24 |
A különbség…
Minden érzelmi skálán fut az ember életében. A szerelem is! Még is nagyon nagy különbségekről beszélhetünk egy párkapcsolaton belül! Én kiemelném a szerelmet és a megszokást! Sokan hiszik azt, hogyha ragaszkodnak, kötődnek valakihez, az maga a szerelem. És nagyon sokan vannak bent egy kapcsolatban ahol csak megszokásról, kényelemről beszélhetünk. Igen, itt is vannak érzelmek, csak nincsenek visszatartó energiák és érzelmek. És főleg szerelem érzéséből lehet egy megszokásérzés, ami biztonságot ad a személyeknek, de nem tartja vissza attól, hogy ne lépjen félre, hisz nincs meg benne az, amit szerelemnek hívunk! Aki szerelmes igazán az nem tud és nem is akar félrelépni a saját maga érzései miatt és tiszteli, becsüli a másikat annyira, hogy ne okozzon neki fájdalmat számára. Vagy is a szerelem tényleg vak, de nem csak arra az illetőre, akibe szerelmes az ember, hanem a külvilág felé is! Amikor az egyik félben a szerelem elmúlik, vagy átalakul, megszokássá válik, vannak jelei! És, olyan jelek, amiket, muszáj észrevenni! A megszokásban lévő kapcsolatokban is vannak érzelmek, de ez inkább már kötődés valamihez, ragaszkodás az ember saját kényelmébe! Nagyon nehéz kilépni egy kapcsolatból ahol szeretik az embert, és mindent megadnak a másiknak! Ez az érzés még egy darabig bent tarthatja a feleket, de valahol már gyávaság, ami mozgatja az érzéseket. Az érzések minden helyzetben és idővel változnak és átalakulnak az emberekben, főleg úgy, hogy azokat alakítják is! Még is képesek azok az emberek kik szerelmesek, azokat a jeleket saját agyukkal felülírni, és becsapni magukat, hogy maga az érzést megtartsák! Szerelem egyenlő önmagunk feladásával, érzelmi állapotunk érzékelésével, és magával a csodával! Nagyon nehéz megmondani, leírni, hogy valójában mit is jelent, hisz minden embernél egy más érzelmi szintet, gondolkodást, események sorozatát. Az, ami biztos, hogy a szerelemhez két ember szükségeltetik! Semmilyen más érzés nem hasonlítható hozzá! Semmilyen más érzésnél nem tudja úgy feladni önmagát, nem tudja tudatát elbolondítani, nem tudja félrerakni a való világot, mint mikor szerelmes. És semmilyen más esetben nem tudja magáról elmondani, hogy ő a legcsodálatosabb, legfontosabb, legszebb lény a világon! Más érzelmi világba viszi az embert, mást nyújt, amitől az ember egy darabig boldognak, fontosnak és embernek érzi magát, és főleg másnak, mint a többi ember.
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 27 |
Azt mondják..
"Belepréselődött a szívembe a fájdalom, ami feszíti szét a bordámat, szabadságot kiáltva. De hagyom szenvedni önző módon, mert ha ő is elhagy, lelkem közömbösen vonszolja majd magát testem mellett.’’
Sokan élik úgy életüket, hogy azt mondják, hogy a lelki sérüléseknek nincsenek fizikai fájdalmai! De, hogy nincsenek! Amikor a lélek vérzik, annak vannak vagy is lehetnek fizikai fájdalmai is, igazi testi fájdalmak. Haldoklik a lélek, én így hívom ezt az állapotot! És, igen is, van olyan is, hogy a szív megszakad, olyankor az ember nem tud aludni, felkel, majd leül, és úgy érzi, hogy mindjárt kettétörik a szíve. A mellkason jelentkezhet szorító érzés, de az ember egyszer csak odakap a szívéhez és érzi, mintha elhalna benne valami, vagy megszakad benne! És ez fájdalommal jár! Csupán pár percről van szó, és utána kicsit könnyebb, megnyugszik a lélek, és a fájdalom halványul! Majd reggel úgy érzi az ember, hogy valami hiányzik az életéből! De, könnyebb már! A testben a fájdalom már elmúlt a szemedben a könnyek még ott vannak! Már nem zokogsz, csak lassan folynak a szemedből a könnyek! Tudatodban a fájdalom még ott van, de könnyebb! Meggyilkoltál valamit magadból, egy érzést, egy lenyomatot, egy kötődést! És attól a naptól fogva fizikai testedben is elindul egy változás! Szellemi lényed elkezdi gyilkolni, míg a tudatára nem ébredsz, hogy ez neked nem jó! Elhanyagolod külsőd, belsőd, mert félsz egy újabb fizikai rosszulléttől! Egy idő után nem ismernek rád, más lettél, magad maradtál, magad a fájdalommal és az emlékekkel! Nincs kedved semmihez sem, és senkihez sem! Az, aki voltál meghalt, és innen csodás az emberi elme! Döntésre kényszerít, hogy szenvedsz tovább, vagy újra építed önmagad! Az első könnyebb út, de annak a vége pusztulás! A második a nehezebb, megtalálni újra önmagadban azt a mást, ami ahhoz szükséges, hogy élni akarj! Élni, hogy majd valamikor újra megélhesd a boldogságot, a lélek, szellem és test hármas harmóniáját! És képes leszel megtalálni azt a valamit magadban, ami képessé tesz arra, hogy egy magasabb szellemi síkon indulj el! Ezek a tapasztalások szükségesek ahhoz, hogy fizikai, szellemi és mentális síkon is egységbe kerülj önmagaddal, és értékelni tud, hogy ember vagy!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 30 |
Kézirat…
Sok mindent tapasztaltam már az évek alatt a hivatásomból kifolyólag, és sok mindennel szembesültem is már. Nemrég megkértek, hogy olvassak el egy kéziratot, amit olyan 9 éve írt valaki. Annak idején külföldön élt és nyomorgott, ilyen körülmények között íródott ez a kézirata. Sose vizsgálta meg úgy az írását, mint ahogyan ezt velem tette meg. Az elmúlt 9 évben megvalósította mind azt, amit ott anno leírt. Soha nem gondolta volna, hogy valójában ez róla szól. Évekig nem is gondolt rá, hogy valaha írt ilyet. Tavaly költözött és akkor találta meg és nem tudott mit kezdeni vele. Mivel ismerem az életét így szembesültem, mikor olvastam az írását, hogy ez róla szól! És még mondják, hogy az ember nem tud teremteni! Közöltem vele, hogy anno megjósolta vagy szépen fogalmazva megálmodta és bevonzotta mind azokat a dolgokat, és eseményeket az életébe, amit megírt. Azt mondta: sose gondolta még így végig a kézírását! Sose közelítette meg így az életében történő eseményeket. Segítségemmel megértette azt, hogy ez emberi elme és gondolat mire képes! Azt, amit az ember kigondol és megjelenít, legyen az írás vagy bármi fajtája, az idővel a fizikai síkon is megjelenhet! Az, hogy ez a kézirat most került elő, és próbálják majd megfilmesíteni, az író életének egy nagyon fontos szakaszát vetíti elő. Mindenek megvan az oka, mint ennek is! Mi emberek teremtjük meg a jövőbeli életünket, először gondolati síkon, majd tettekkel, cselekedetekkel!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 29 |
’’ Minden napot úgy élj meg, hogy esélyt adsz valami újnak! Az újnak mely ott van körülötted és, ha figyelsz, észreveheted, hogy egyik nap sem ugyanaz! Minden nap képes mást nyújtani érzelmi szinten, már onnantól, hogy kinyitod a szemed! Az ami tegnap nagyon fontos volt, mára már értelmét vesztheti és, ami ma nagyon fontosnak tűnik az holnapra már a múlt képe lehet. Éld a mát, hogy a múlt értéket nyerjen, és a jövő alakítható maradjon!’’(ancsajosno)
|
|||||
| Hozzászólások | 1 | Találatok: 34 |
Hit..
Számomra a legcsodálatosabb dolognak számít a hit! Hinni olyan dolgokban és olyan elveket vallani, ami az ember számára fontos és meghatározó! Hinni szellemi síkon a gondolatok szárnyán, aminek fizikai síkon nem sok kézzel fogható jele van! ’’A hit egyáltalán nem valamiféle megátalkodott ragaszkodás egyértelműen hamis dolgokhoz: a legtöbb ember megalapozottnak érzi sok hitét, meggyőződését, olyan esetekben is, amikor a szigorú bizonyítás valójában nem történik meg, és eme érzése nemhogy ütközne a társadalmi szokásokkal és elvárásokkal, hanem sokszor éppenséggel találkozik velük. Például egy szimpatikus embertől barátságos fellépést várhatunk a jövőben is, vagy nap mint nap használjuk a liftet, pedig semmi egzakt garancia nincs rá, hogy a felvonófülke nem fog éppen akkor leszakadni; valójában a hit jelensége széles spektrumon mozog a józan ész és a teljes (ön)becsapás mint két véglet között [2]. Ráadásul a közvetlen és azonnali igazolás hiánya nem zárja ki, hogy az, aki hisz, ne rendelkeznék valami részleges, heurisztikus jellegű igazolással, vagy elvárásokkal a szigorú igazolás jövőbeni megtörténtére vonatkozólag. Mindezt azért szükséges kijelenteni, mivel léteznek vagy léteztek olyan gondolati irányzatok – filozófiai tanok, vélekedések – melyek akár a vallásos, akár a tágabb értelemben vett hitet leértékelték, azt károsnak vagy legalábbis fölöslegesnek gondolva.’’ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hit_(filozófia) Minden ember másba veti hitét, mást gondol, másként él, és ez a legcsodálatosabb dolog számomra! Ennél már csak egyetlen dolgot tartok még nagyobb csodának, ezt a hitet tiszteletben tartani a másik embernél! Ha, két ember nem ugyanazt hiszi, nem egyezik a hitük, attól még emberek, akik ugyanúgy itt élnek Földön és semmiben sem különbőznek egymástól, mert emberek, csak gondolkodásban más gondolnak! De, gondolkodnak és ez a lényeg! Még is fontos dolog a hit az emberek életében, ez mozgatja őket, és ez az, amit a legjobban lehet befolyásolni, annak ellenére, hogy a hit az ember legbelsőbb helyéről ered! Én hiszem az emberi jóságot, értelmet és, hogy a hit ereje csodákra képes! A hithez tartozik még, hogy amit ma természetesnek vesszünk talán, hogy amiről tegnap azt hittük, hogy helyénvaló, azt a dolgot mára már egészen másképp látjuk. Semmi nem kell a fejlődéséhez, a tanulásához, a tapasztalatszerzéséhez, csak a tiszta hit. Az emberek életében nincsenek nagy különbségek, csak abban van hatalmas, hogy érzelmi szinten ezt hogyan élik meg! Azt teremtjük meg, ahogyan érzünk, gondolkodunk, és úgy teremtünk, amilyen tudati szinten, rezgésszinten vagyunk. Ehhez kell az ember hite!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 18 |
Vetélytárs..
Nem szeretem ezt a szót, hogy vetélytárs, sem nőknél, sem férfiaknál. Ehhez tudni kellene, hogy ilyen nem létezik! Az ember maga ruházza fel a másik embert ezzel a jelzővel, és természetesen maga teszi azzá gondolati síkon. Amikor egy ember fejében és érzelmeiben is több ember van jelen az magának annak az embernek sem könnyű, de a másik két félnek sem. Nagyon sokan élik meg úgy, hogy életük párja és annak múltja, exe vetélytárs, akivel harcolni, küzdeni kell! Vagy akit megcsalnak valakivel, az a valaki vetélytárs lesz az ember tudatában. Az embernek nincs vetélytársa, csak képzelet által alkotott egyedek, hanem saját maga lelki tusáját kell megvívnia saját magával. Legnagyobb vetélytárs az életben az ember ego-ja! Az ego-ja mely olyan dolgokra képes és úgy tud irányítani, hogy az ember azt higgye, hogy helyesen cselekszik, és mindenki hibás csak ő maga nem! Felül tudod-e írni az egodban azokat a viselkedési és érzelmi programokat, amik egy adott helyzetben irányítanának? Te tudod, ő nem, te tudod, hogy ő részese volt egy szerelem, de ez így nem igaz, inkább egy kapcsolat teljes leépítésének, úgy, hogy ő semmit nem tudott arról! Egyre többször találkozol vele, és nem harcolni akarsz ellene, hanem megérteni! És, amikor megértetted, akkor már nem tudsz úgy nézni rá, hogy ő az, hanem, úgy nézel rá, mint emberre! Hisz ő semmiben nem volt hibás, ami volt az egy kapcsolat hibája volt, amiben két ember volt benne! Akkor miért is hiszi az emberi agy azt, hogy ő vetélytárs, hogy bármilyen harcot is kellene vívni vele? Mert a sérült ego ezt követeli! A sors szokott csavarokat beletenni az emberi életekben! Ma ez a két ember tartja a kapcsolatot, és jóban vannak, nincs rivalizálás, harc köztük! Érdekes módón mindketten ugyanúgy gondolnak a harmadik félre, ugyanaz a véleményük is! Amikor az ember megérti cselekedeteit, gondolatait és mozgató rúgóit, akkor megérti a másik emberben is ezeket. Harcolni sose másik lélekkel, szívvel kell, hanem saját magának az embernek, ezzel lesz másabb, több, mint a többi ego!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 44 |
Lenyomat…
Az ember képes arra, hogy újév új érzések! Én ezt tapasztalom a napokban! Igaz, már elkezdődtek a negatív sorozatok, de ez majd csak az év második felére fog kiteljesedni! Ebben a hónapban eddig inkább érzések alakulnak át emberekben! Aki eddig ragaszkodott valakihez és fájt és szerette volna visszakapni, az valami olyasmit érez mostanában, hogy már nem fáj annyira és másként gondolja az egészet! Mélyen ott maradnak, és majd megint egy idő után a felszínre jönnek az érzések, de most azt élik az emberek, hogy lélekben elengednek maguktól érzéseket, magyarul átalakítják! Képesek az emberek arra, hogy újévben új dolgokat engedjenek be az életükbe! Én inkább úgy fogalmaznék,, hogy mivel újév van, új reményekkel mennek az emberek ennek, és a többi évnek is. Hinni akarják, hogy lehet másként, és egy újév új dolgokat hozhat! Ez körülbelül olyan, mint a most leesett hó! Nagyon friss, nagyon tiszta és teljesen más, mint ami eddig volt! De, abban a pillanatban, ahogyan a hó el kezd olvadni, jön a sár a lutykos idő! Ez a megtisztulás a természetnek és az embereknek is! Az más dolog, hogy ami utána jön az már maradandóbb, de szükséges rossz! Semmi sem tűnik el nyomtalanul, minden képez lenyomatot a természetben is és az emberekben is. Nyom mely több felszíni réteg alá kerülhet és, mint emlékkép marad meg! Ezekhez, az emlékképekhez fűződnek érzelmek is, melyeket félre lehet tenni tudatosan. De, lehet, hogy csak halványodnak, és nagyon kell ügyelni arra, hogy ne szennyeződjenek be, és ne úgy raktározza el az ember. Fontos tudni, hogy ezeket a lenyomatokat, érzéseket felül lehet írni egy új érzéssel, lenyomattal. Nagyon kell ügyelni, hogy csak olyan érzésekkel szabadna felülírni, ami pozitívabb, mint a lenyomat, hogy egyre mélyebbre tudjon kerülni a tudatalatti rétegben. Az is fontos része ezeknek a hónapoknak, hogy a felülírásba ne keverjen bele az eredeti lenyomat semmilyen formában. Ilyenkor érdemes teljesen elzárkózni, és teljesen új élethelyzeteket teremteni az ember körül. Így képes az ember saját magának megkönnyíteni az életét! Egy valamiről nem beszéltem, hogy az ember ezt meg tudja tenni nagyon fontos, hogy tisztában legyen a saját érzéseivel, és tudatában annak, hogy mit is szeretne! Ha, jelen helyzetben nem érzi ezt, akkor ez az időszak arra jó, hogy semmilyen döntést ne hozzon! Vannak olyan időszakok, amikor nem kell, és nem is szabad dönteni!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 43 |
Kötés..
Tudja-e az ember értékelni azokat az érzéseket és embereket, akik mellettük vannak? Amikor valaki nekem azt mondja, hogy a szerelmi kötés rossz, mert akarata ellenére kötné össze az embereket, én csak mosolygok! Mosolygok, mert tudom, hogy két ember között, akik szeretik és szerették egymást valaha milyen kötés van! És ezt a kötést nem lehet egyik pillanatról a másikra megszűntetni! Nem létezik, hogy valakit csak úgy elfelejtsek! Még akkor is ott vannak az érzelmi kötelékek, amikor nincsenek együtt a párok! Minden ember között ott van az érzelmi kötelék, legyen az negatív vagy pozitív! De, a teljes kötődés és beteljesedést a szexuális beteljesedés alkotja meg egy párnál! Vagy is nem is tudnak róla, hogy a szexualitással hozzák létre azt a köteléket, kötést, ami nagyon erős érzelmi állapotot tud előidézni és köti a másik emberhez! A legerősebb energia a Földön a mágia szerint a szexuális energia! Amikor két ember eljut a csúcsra, akkor szabadulnak fel a legerősebb energiák az emberekből. És, ha valaki, akkor, ott, azt tudja tudatosan irányítani, akkor olyan képesség birtokában lehet, amivel igen is teremteni tud gondolati síkon! Kötés! Valakit valakihez kötni csak úgy nem létezik! Ennél sokkal többről van szó! Azokat a pozitív energiákat kell megkeresni és elindítani egy emberben, amik mélyen ott vannak, vagy a felszínre kell csalni, de ehhez mindenképpen szükséges maga az ember, hisz minden onnan indul ki és oda talál vissza! Ezeket, az energiákat és erőket kell felhasználni és újragenerálni! De, ha valaki teljesen negatív és lemondó és még az én energiámmal sem lehet olyan szintre hozni, hogy olyan energiákat képviseljen, ami segíti és támogatja a céljaiban, akkor nem kell csodálkozni, hogy annak ellenére, hogy a kötődés ott van két emberben, még sem jutnak egyről a kettőre. A negatív energia és gondolat negatív visszacsatolást fog eredményezni! Kötődni sok mindenhez és sok mindenkihez lehet, de szerelmesnek lenni egy adott idő síkban csak egyhez. Szeretni több embert is lehet, de aki igazán szerelmes az csak egybe tud! Nincs olyan, hogy több emberbe legyen valaki szerelmes, az hazudik érzelmi szinten magának is és másoknak is! Vagy nem is szerelmes csak azt hiszi és magát az érzést akarja, ami természetesen nem a szerelem érzése! Az ember teremt és rombol is!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 56 |
Az vagyok…
Az vagyok, amit gondolok! Úgy élek, ahogyan gondolkodom! A gondolataim határoznak meg engem! A gondolataimat meg az érzéseim! Tudok-e úgy érezni, hogy azt gondoljam, hogy gondolataim irányítanak és nem az érzéseim? Vagy a gondolataimat kell úgy irányítani, hogy az érzéseimet nem engedem beleszólni? Ha, jól érzed magad, könnyebb pozitívabban élni, ha pozitívan gondolkodsz, akkor könnyebb megtalálni az érzelemben is! Akárhonnan is vizsgálom a kettő össze van kapcsolódva és nagyon nehéz tudatosan szétválasztani. Mert nem mondhatom, hogy csak gondolkodom és azt sem, hogy csak érzek! Az embereket általában életük bizonyos szakaszaiban az agy irányítja, míg egy másik szakaszon az érzelem. De, sokan vannak úgy, hogy érzelmeik határozzák meg cselekedeteiket és viselkedésüket. És addig míg érzelmi síkon az agynak nem tudnak olyan információt nyújtani, ami szükséges ahhoz, hogy megváltoztassák érzelmeiket, addig az nem is fog menni, akár vannak külső tényezők, akár nem. Mennyire igaz az, hogy amit az ember a külvilág felé közvetít, olyanná válik a környezete is. Mire is gondolok itt? Vannak barátok, családtagok, ismerősök, akikkel az emberek megosztják életük érzéseinek egy részét. Vegyünk egy párkapcsolatot, amiben boldog az ember! Azt fogja a barátoknak is sugallni és mondani, hogy minden rendben van! És eddig nincs is gond! De, abban a pillanatban, amikor a negatív dolgokat ossza meg az ember, onnantól jönnek azok a visszacsatolások, amivel nem tud mit kezdeni. Hisz ők csak féltenek, és azt akarják, hogy ne szenvedjen az az ember, akit szeretnek. És az ember innentől érzi úgy, hogy nem tudja mi van vele! Hisz az agya azt mondja, hogy ez nem jó számára, míg az érzései még mélyen gyökeredznek a kapcsolatban. Miért is várnak el az emberek azoktól az emberektől olyan véleményt, amit nem szeretnének hallani? Mikor hiszik el, hogy ők programozzák a másikat, arra, hogy azt hallják, amit nem szeretnének? Ha, valaki csak rosszat és negatívat tud mondani, mondjuk a pasijára a barátnőjének, vagy valamelyik családtagjának, akkor ne csodálkozzon, hogy azok megpróbálják lebeszélni arról, hisz szeretik és féltik. Ők azt látják, hogy az akit szeretnek szenved. Ha azt sugallják feléjük, hogy boldogság van az életében, akkor vele együtt éli meg azt a külvilág is! Ezért lehetséges az, hogy valaki már gondolati síkon eldöntött valamit, de érzelemileg még nem képes arra, hogy azt meg is valósítsa! És ezért van az is, hogy úgy fogadja el a környezetem a környezetemben lévő személyeket, amit én magam programozok feléjük.
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 36 |
Fizikai sík…
Az ember nem érti, hogyha rendeződik az életének egy szakasza, és a lelki terhek megszűnnek, akkor miért akkor és pont abban az időben jelentkeznek fizikai betegségek! Sokan tisztában vagytok már azzal, hogy minden fizikai betegségnek vannak lelki okai, amik visszavezethetők! Sokszor tapasztaltam már meg az ügyfeleknél, hogy amit éppen él lelki síkon annak a később valós fizikai betegség lesz a következménye. És ez nem akkor jön elő, amikor az ember egy terhet letesz, vagy megold, hanem nyugalmi állapotban, akkor, amikor nem is számít rá! De, lehetséges, hogy már akkor előjön, amikor épp abban a helyzetben van! Mire is gondolok tulajdonképpen, azok az emberek, akik magukban tartják érzéseiket, gondolataikat azok általában felső légúti betegségekben szenvednek! Vagy rossz kapcsolatban vannak benne és erre a test nőgyógyászati dolgokkal jön elő! Testünk automatikusan jelzi számunkra, hogy baj van, figyelmeztet! Testünk és lelkünk folyamatos kommunikációban áll egymással, és impulzusokat adva egymásnak a jóról és rosszról egyaránt. Főleg a csakrákat szoktam figyelni, amelyről tudjuk, hogy energia központok a testünkben, és minden csakrához köthető emberi szerv, bizonyos testrészek. Amikor túl vagyunk bizonyos helyzetek lelkileg, akkor lehetséges, hogy mint a mennyből a villám egyszerűen támad ránk a betegség! Megjelenik és nem is sejtik, hogy ez nem új keletű, mert a jelek már ott voltak a lélekben, az érzelmekben. Én azt is tudom, hogy amikor valakinek a múltját vizsgálom a volt betegségek nagyon meghatározó tényezők, mert azok utalnak az embernek olyan élethelyzeteire, amit ott, akkor éltek meg lelkileg! Amikor én elkezdtem ezzel foglalkozni, hogy megtudjam valójában egyes fizikai betegségeknek mik lehetnek a lelki okai és, hogyan gyógyítható vagy javítható ez az állapot, találkoztam egy tanulmánnyal. Ebből emelem ki számotokra a szexcsakrát és arra vonatkozó megközelítést!
A szexcsakra (svadisthana) „Egyik legszebb feladatunk a szerelem összekapcsolása az érzékiséggel” Elhelyezkedése a nemi szerveknél, a köldök alatt kb. tíz centivel Eleme víz Mirigyei petefészek, here Hormonjai a szexuális hormonok, nőknél az ösztrögén és a progeszteron, férfiaknál a tesztoszteron Érzékelése ízlelés Testrészei nyelv, nemi szervek, izmok Színe narancs Temperamentuma kolerikus Archetípusa szerelmespár, szent prostituáltak Tanulási feladata odaadás, el- és befogadás, belebocsátkozás Szimbolikája Hold (mint a folyadékok uralkodója) Tarot megfelelői Uralkodó, Szeretők, Főpap Kövei borostyán és karneol Illóolajai kardamom, szantálfa, ylang-ylang Asztrológiai megfelelője Bika - Skorpió tengely Fő témái szexualitás és partnerkapcsolat, az érzéki tapasztalatok és az örömök megélése, féltékenység, szabadság Betegségek bélgörcsök, gombás fertőzések, a here, a méh, a mellek megbetegedései és menstruációs problémák étkezési zavarok, kapcsolati és kreativitási problémák. Ma már azt is tudom, hogy ezeket lehet gyógyítani, főleg úgy, hogy a lélekre hatunk és onnan közelítjük a betegségeket. Itt például a szexcsakránál lehet erősíteni „Közeledem másokhoz, kinyilvánítom szükségleteimet. De, ez nem azt jelenti, hogy erőszakosan, bumm elveszem amire szükségem van! A lélek mindent aktívabban él meg bennünk, sokkal erősebb visszajelzéseket kapunk érzelmi állapotunkról, mint az gondolnánk! És előre ki lehet számolni, hogy bizonyos lelki tusák után milyen betegségre számíthat az ember önmagánál, ha nem figyel oda még időben! Érzelmeinket becsaphatjuk, lelkünket néha megvezethetjük, de a testünket soha!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 43 |
Mese a szerelemről…
Ezt a blogot körülbelül egy más fél éve írtam és akkor csak életben a fele történt meg! És a mese vége még is az lett, amit jósoltam sajnos!
Van egy adott lány egy adott városban egy adott élettel és rátalál a szerelem. Ő nem kereste, nem akarta és még is elérte. Nevet, várost nem írok ki soha a blogjaimban. De, igaz történéseket alakítok át történetekké. A lány beengedte a szerelmet és a fiútól rengeteg érzést, gondolatot és szerelmet kapott az évek folyamán. Szép lassan alakult ki egy forró szerelem. A lány úgy érezte, hogy soha életében még senkit nem szeretet így és soha senki nem fogadta el úgy, mint a szerelme. Testileg, lelkileg egyformán. A lány mindent alárendelt ennek a szerelemnek, munkát, barátokat. És megélhette azt a nőiességet, ami keveseknek adatik meg. Nővé csak egy férfi tudja tenni a nőt! Nem veszekedtek, csak szerettek és megértették egymást. Még is a fiú pár hónap múlva időt kért, hogy rendezze magában a dolgait. A lány várt türelemmel, kétségbeesve és nem értve az egészet, ha valaki szerelmes akkor, hogyan kérhet időt. Pár hét múlva a srác jelentkezett, hogy szereti szerelemmel és hiányzott neki és folytathatnák-e! a lány nagyon szerelmes volt és még jobban szerette és mindent megadott, hogy szerelme boldog legyen mellette. Mellette volt jóban, rosszban, érdekelte, hogy mit tesz a fiú napközben, míg tőle egyre ritkábban kérdezték meg, hogy mit érez, mit gondol, de nem zavarta a lányt még ez sem. Szerelem és szeretet feltétel nélkül vakon és mindent megadva, odaadva a fiúnak. Sose bánta csak az ölelésére, csókjára, szavaira vágyott, hogy viszont szeressék azzal a szerelemmel, amivel ő szeretet. Nagyon sokat voltak együtt napi szinten, ha hívta felvette a telefont, ha jelentkezett azonnal reagált és úgy érezte, hogy fontos valakinek, hogy csinos, szép és nem átlagos nő! Aztán a fiú újra időt kért! A lány teljesen ki volt és kétségbeesve kereste magában a hibát. Hisz azt a választ kapta, hogy szerelemes még a srác belé csak idő kell neki. És voltak mindig olyan jelek a fiútól, amikor ritkábban jött, kevesebbet kereste és a fiú. És egyre többször fordult elő, hogy hazugságokon érte a lány a fiút, ami nagyon fájt számára. Pár hét múlva újra jelentkezett a fiú, hogy bocsásson meg neki, és nagyon hiányzik számára és természetesen a lány újra a karjaiba esett. Egy darabig minden rendben volt, míg egy napon szembe kellett néznie azzal, hogy a fiú újra időt kér tőle és itt már megjelent az a szó, hogy sok neki és nem bírja, hogy állandóan nyomoz utána. Ez most olyan két hét volt, míg külön voltak újra visszaengedte a srácot. Szívében nem változott semmi ő továbbra is feltétel nélkül tudott szeretni, de már félt és magában kereste a hibát. Míg nem egy nap szembe kellett néznie egy nővel, akivel megcsalta a fiú! Ő nem hisztizett csak kérdezett és próbálta segíteni a fiút, hogy feldolgozza az eseményeket annak ellenére, hogy a lány szíve és nőiessége porrá lett zúzva. Nem kért időt, tudta, hogy szereti a srácot és tudta mi a megbocsátás. Nem volt féltékeny, nem hozta fel az esetet annak ellenére, hogy a fiú nem tudott túllépni a dolgokon. Csak szeretet szerelemmel! De akkor megfogadott valamit, ha a fiú még egyszer időt kér, akkor ő fog kilépni a kapcsolatból. Itt kérdeztem meg, hogy miért akkor? Mert azok az időkérések, amiket már megéltek feltételezhető, hogy a fiú akkor is ismerkedett és vadászott, míg ő türelmemmel várta. Azért volt sok neki a lány, mert az idejét más kötötte le, már minden más csak nem a lány! Hazugságból épült fel a szerelme úgy érezte és, ha kérdezett már idegesítette a fiút, elkezdett sok lenni számára. És akkor eljött, hogy megint időt kért a fiú és ezt a lány már nem bírta feldolgozni egy darabig várt, de azt, amit soha nem tett a fiú itt már őt hibáztatta mindenért, hogy féltékeny volt és túlszeretet! Veszekedések, viták, támadások kezdődtek, amiben a lány nem akart részt venni és kimondta, amit a fiú nem mert, hogy vége! Szerelmesen mondta ki, hogy a fiúnak esélyt adjon arra, hogy egy új szerelmet találjon magának, hisz az idő kérései erre szolgáltak. A fiúval nem lehetett megbeszélni semmit, támadott, veszekedet és nem is figyelt a lányra, hogy ő min mehetett keresztül. A lány soha nem csalta meg, pedig lehetősége lehetett volna nem is egy, de számára nem létezett más! Közlöm, hogy a lány szemszögéből írtam meg a történteket és tudom, hogy a fiú másként élte meg! Ebben a kapcsolatban is ketten voltak benne! De a mese tanulsága, hogyha az ember teljesen kiadja magát, odaadóan szeret minden feltétel nélkül és még ragaszkodik és hűséges is az sok lehet egy férfinak! És én is tudom a hivatásomból, hogy azokért a nőkért vagy férfiért, akik csalnak, hazudnak, megküzdenek és kellenek. Ők vannak talán jobban megbecsülve.
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 63 |
Vártál…
Eltelik pár hét, hónap, akár egy év és te csak vártál! Vártál egy jelre egy másik embertől, akit valaha szerettél. De, nem kellettél, sok voltál számára és neked kellett lépned, hogy vége legyen! Lépned hisz hiába vártál, hogy majd csak jobb lesz, majd csak kellesz, majd csak szeretni fog újra, de, nem! És meglépted azt, amit ő nem mert, nem merte kimondani, hogy vége, de úgy intézte, hogy neked legyen eleged belőle! Hogy besokallj attól a mellőzéstől, megaláztatástól, hogy pitizel neki, mert szereted! És még ekkor is várod, hogy jelentkezzen, hogy azt mondja, hogy hiányzol, szeretlek, kellesz! És sokáig vársz, addig arra vártál, hogy jelentkezzen, hogy ne hazudjon, ha nem jön, ha nem veszi fel a telefont, ha csak kifogások vannak! És te tudod, hogy van más is számára, aki még nem biztos, hisz téged nem enged el, magánál tart, hátha nem jön be a másik! És te csak vársz, míg egyszer csak sok lesz minden, és az eszed mondja azt, hogy köszönöm nem kérek belőled! Nem kérek több kételyt, csalódást, fájdalmat és hazugságot és gyávaságot! És te csak vársz, ő jelentkezik és támad! Mindenben te vagy a hibás, hogy sok voltál, hogy olyan voltál amilyen, és úgy szerettél, ahogyan senki! És te tovább vársz, várod az agyaddal, szíveddel, hogy egyszer csak jön, és azt mondja, hogy szeretlek és kellesz! Hiányoztál! És te még mindig vártál, hisz benned még ott voltak az érzelmek felé, annak ellenére, hogy kifelé mást játszottál! Vártál az időre mely múlott, vártál arra, amit már nem szeretnél, mert mindent átalakított benned! Közben meg tanultál úgy várni, hogy ne fájjon, hogy ne hiányozzon, de valahol az agyad nem adja fel a várást! És rádöbbensz, hogy nem ésszel vártál, hanem még mindig szívvel! A szíved várt! Aztán a várakozást felváltja a nem várás! Félni attól, hogy jelentkezik, mert úgy érzed, hogy lezártad, de minden egyes jelentkezésénél kiderül, hogy nem! Hogy felzaklat, hogy fáj, és utána újra várod! De, mire is vársz? Hisz már nem tudja azt mondani neked, hogy szeretlek! És múlik az idő és egy idő után észreveszed, hogy már nem várod! Tudod, hogy jól van, boldog, és új szerelem van az életében! Akkor mire is várnál? Azt biztos, hogy nem várod, hogy boldogtalan legyen, hogy vége legyen az újnak, hisz szereted, és csak jót szeretnél neki, még akkor is, ha neked fáj! És már nem várod, nem nézed meg, nem keresed és már nem félsz! Már nem várod, hogy azt mondja hiányzol, hogy szeretlek, már azt várod, hogy ő nagyon boldog legyen! Elmúlt, hogy várni tudj, mert a várakozás felőrölt minden érzést, várakozni annyi, mint bizonytalanságban élni folyamatosan! És ez az állapot egyre lejjebb és lejjebb húzhat lelkileg, míg egyszer csak idővel arra ébredsz, hogy erre nincs szükséged! Már nem vársz és lelked szabad lesz!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 46 |
Két kicsi szív…
A szív nagyhatalom, főleg aki arra hallgat. A szívecskében vannak azok az érzelmek melyeket, elnyomhat az ember, de egyszer csak felszínre törhetnek. A szív mely érzi, hogy ki jó neki és ki nem és képes az agyat felülbírálni, felülírni. Két kicsi szívecske élte a hétköznapjait és egyszer csak találkoztak. Az egyik szívecske előbb megdobbant és gyorsabban kezdett verni, szerelmes lett egy másik kicsi szívbe! A szív sose adja fel, míg az agy hiába magyarázza, hogy én vagyok az erősebb, rám hallgass!
Két szív mely eggyé alakult, most egyszerre dobognak, együtt éreznek és most csak egy nagy szívecske van! Én érezhettem ezt az egységes szívecskét, olvashattam benne és csodálhattam! Egymásért dobog, és egységesen! A szív képes megváltoztatni a gondolkodást és ez által a cselekedeteket. Képes boldoggá tenni és tapasztani olyan érzéseket, melyet szerelemnek nevezünk! Szerelem melyben jó, hogy a másik szív érte dobog és érez, hogy tudja, hogy van valaki, aki jobban szereti szerelemmel saját magánál, hogy fontos a másiknak, hogy figyelnek rá és úgy fogadják el amilyen. Igen, csak a szív képes elfogadni és befogadni! Az agy mérlegelne, és dönteni szeretne még szerelemben is, de mondhatjuk azt, hogy aki ésszel van benne egy kapcsolatban azt nem a szíve irányítja, így nem lehet szerelmes. Ilyenkor más érzésekről kellene beszélni! Ez a két kicsi szív úgy döntött, hogy megélik a nekik nyújtott lehetőséget, mégpedig a szerelmet. Sugárzik belőlük a boldogság, kiegyensúlyozottság és a bizalom a másik felé! Nyugalom melyben benne van az állandó bizsergés, de nincsenek félelmek! Tudnak adni egymásnak és a külvilágnak, nagyon jó a környezetükben lenni, mert érezni lehet azt a szerelemet, figyelmet, boldogságot, amit a szívecskéknek egymásnak nyújtanak, de jut a külvilágnak is belőle! Az ő szívdobbanásuk által megváltozik a világ és mindenki pozitívan áll hozzájuk és nekik még ez furcsa! Pedig ebben nincs semmi, csak ők maguk! Ők maguk, akik elfogadták a másik szívet ez által magukat és főleg a szerelem érzését. Innentől a külvilág is elfogadja, és kicsit irigykedve olvad a két szív életébe! Az irigység jó értelemben! A két szívecske következő lépése, hogy felvállalják érzéseiket nyilvánosan is a külvilágban, és boldoggá tegyék a szerelemműkkel azokat, akik fontosak számukra. Szív a szívben, kéz a kézben, élet az életben, hát kell ennél csodálatosabb dolog? Szívecskék melyek dobognak egy másik szívért, érzelmek melyek kivetítődnek egy másik érzelemért, és egy élet mely egyesült egy másikkal. A szerelmet is tudni kell megélni és vigyázni rá, mert ma már a tiszta érzelem, tiszta szerelem drága kincs. Drága kincs, mert nincsenek elvárások, nem érdek, ami összetartja, hanem a szívek vágya az, mi mozgatja és élteti! Ez a tiszta szerelem! Köszönöm a két kicsi szívnek, hogy érezhettem őket, és megosztották velem a boldogságukat!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 65 |
Szilveszter…
Siófokon december 30-án!
Szeretek dolgozni és annál is jobban szeretem a hivatásomat! Most már évek óta szilveszter és egy nappal előtte is dolgozom szállodákban éjszaka! Hagyomány, hogy az újév első napjaiban jósoltatni szoktak az emberek, hogy megnézzék, hogyan alakul az évük! Ezek a napok számomra is különlegesek, hisz itt nem egy-két embernek jósolok pár óra alatt, hanem nagyon soknak, ennek ellenére nem tömeggyártásban dolgozom. Amit igazán sajnálok, hogy ilyenkor nem tudok múltat nézni, mert nincs idő rá! Csak a megérzéseimre hagyatkozom, de magamban akkor is átfuttatom a múltját! Szokás mostanában máshol tölteni az ünnepeket és ilyenkor kicsit ki is kapcsolódnak, és megpróbálják maguk mögött hagyni a gondokat, bajokat. De, ez nem megy csak úgy, főleg nem, ha jósnőhöz ülnek le. Általában az érdekli az embereket, hogyan alakul az egészségük és, hogy nyernek-e a lottón! Mivel gyerekeknek nem jósolok évközben csak rendezvényeken, de nagyon ügyelve, hogy a tudatukat ne befolyásoljam negatív dolgokkal. Most szilveszterkor is sok gyermek jött oda, de meglepő volt számomra, hogy kérdéseik nem a sulira, vagy párkapcsolatra vonatkozott, hanem a családra és azoknak anyagi és szülők közötti konfliktusra. Volt olyan kislány, aki nagyon is tisztában volt, hogy szüleinek el kellene válniuk, mert nem élnek jól és állandó veszekedés, ordítozás, ami jellemezi a napjaikat. 14 éves volt még csak, és a következő kérdése az volt, hogy hányszor fog férjhez menni? Kicsit meglepett! Ma már ezt éljük, hogy úgy nőnek fel a gyerekek, hogy nem is számítanak hosszantartó párkapcsolatra? Miben nőnek fel? Hol van a család összetartó ereje? Észre se szoktam venni, hogy éjfél van, és úgy megyünk át az újévbe, hogy közben ülnek velem szemben és dolgozom! Ebből a szempontból babonás vagy évek óta, és szeretem, ha dolgozom, mert akkor tudom, hogy az újévben is lesz munkám! És még van valami! Ezekben a napokban az emberek nem a megszokott hétköznapi életüket élik és még jobban kiütköznek a családi gondok, mivel 24 órában együtt vannak! Több a veszekedés, viták, türelmetlenség az emberek között! Úgy szeretném elmondani ilyenkor, hogy értékeljék azt amilyük van, nézzék meg, hogy gyermekük mit érezhet, mit gondolhat és hogyan nő fel! Mindenki nagy tervekkel és vágyakkal indul az újévnek, hogy mit tudnak megvalósítani belőle az nagy részben az embereken múlik, mint az is, hogy gyermekeink hogyan nőnek fel!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 75 |
Év eleje.. Nagyon sok olyan levelet kapok és személyesen olyanok keresnek meg többen, akik elindultak a depi útján. Az ünnepek annak ellenére, hogy nem is hinnék az emberek nagyon mély sebeket és érzelmi állapotokat tudnak a felszínre hozni. De, van jó ebben is, hogy ők legalább tudják magukról, hogy bajban vannak! Bajban vannak érzelmileg, amit nem tudnak kezelni már. Rengeteg jel mutathat erre! És mivel lelkünk és agyunk is olyan, hogyha baj van dönteni, akar vagy menekülni, így megteremti magának azt az állapotot, amiből nagyon nehéz visszajönni. Év eleje van és az emberek már fáradtak lelkileg! Nincsenek olyan impulzusok, amikre azt lehetne mondani, hogy igen ebből erőt tudok meríteni! Magad körül nézz szét, hogy van-e jelen pillanatban olyan valaki, akire te magad azt mondhatnád, hogy életed rád bíznád és hallgatsz rá! Nézd meg, hogy mennyire használják az emberek önző módon saját lelkük javítására a másik embert, hogy minden pillanat arról szól, hogy ÉN! És , mi van a másikkal? Mi van több millió lélekkel? Nagyon szép az emberi lélek, ami láthatatlan, megfoghatatlan és az ember része. Így év elején mindenki megpróbálja lelkét megtisztítani és ezzel az életét új felé irányítani, ami teljesen fölösleges! Az évek mennek, az emberi lélek marad, ez nem olyan, ami cserélhető! A lélek csak befolyásolható és hatni lehet rá, jó erőkkel, és rosszal, de legyen bármelyik is az maga az ember. Sokat gondolkodtam, hogy a lélek irányítja az embert vagy a gondolat. Számomra a lélek az a terület magamban, ahol az érzelmeim vannak, ami mozgat, diktál, és utat mutat. A lelkemben van a jellemem, egyéniségem, és az érzelmeim. Magyarul érzelmi terület az emberben, de nagyon fontos terület, mert ezek az érzelmek jutnak el az agyig! ’’Az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezőként képzelt hordozója. Az ember belső valósága.’’ Forrás. Idegen szavak gyűjteménye. Hogy miért is tértem ki a lélekre? Mert a lélek határozza meg, hogy mi magunk hogyan érezzük magunkat! És ha a lélek beteg és sérült, akkor van az, hogy az emberek depressziósak és öngyilkosak lesznek, mert menekülnek saját énjük ellen és külvilág elől!
|
|||||
| Hozzászólások | 0 | Találatok: 49 |
Oldal: 1 / 14
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>


ancsajosno



















