Sokan vannak úgy, hogy úgy szeretnének szeretni, csak szeretni, és megélni a boldogságot, szerelmet! Nem gondolkodni, nem agyalni, nem játszani és főleg nem hazudni! Szeretni tiszta szívből és csak magát adni olyannak amilyen, minden képmutatás, nagyzolás nélkül! Szerelmesnek lenni és hinni, hogy létezik két ember között olyan kapocs, amit nem mocskol be a világ, a mindent betakaró hazugság és ámítás. Hogy lehet szeretni embereket úgy, hogy nem élnek vissza vele és nem veszik el az embertől a szerelembe vetett hitet! És, hogy a szerelemből nem csak a fájdalom maradhat meg az emberekben. Hinni, hogy a szerelem mindent átvészel addig, míg ki nem ölik a másikból, de még akkor is hinni, de akkor már az ember csak magának hihet, hogy legyen hite hinni, hogy létezik a mindent elsöprő szerelem! (ancsajosno)