Bizalom.

Változik a világ és változnak benne az emberek. Ami eddig természetes volt, ott most más kezd kialakulni. Eddig az ember főleg a szívére vigyázott, hogy több csalódás ne érje, de ettől függetlenül, mert ismerkedni, és akart is. Félelem mindenkiben volt, aki már csalódott, de most a világot a félelem tartja karjaiban.

Ha most bemész egy boltba, távolságot tartasz, ha beismered magadnak, hanem, hogy van benned egy kis félsz az emberektől. Szép lassan kialakítják bennünk a távolságtartást, az érintkezésmentességet, és furán nézel embertársaidra, legyél bárhol is. Kis időre ki tudod kapcsolni, hogy ne analizálj, és nem tudatosan tartózkodóvá válj. Már sosem leszünk olyanok, mint előtte? Meg tudunk újra bízni egymásban?

Vagy egy olyan világ kezd majd kialakulni, ahol még jobban bezárnak az emberek, magukra csukják ajtaikat, és marad a virtuális világ?

Most kell majd vigyázni arra, hogy a bizalom ne vesszen el, hogy hinni tudjanak az emberek abban, hogy nem kell félelemben élni, hogy sokat tanult az emberiség ebből a figyelmeztetésből. Hinni, hogy kigyógyul a világ, hogy lesznek munkahelyek, hogy lesz munka, és megélhetés, hogy nem fognak éhezni az emberek, gyermekeink, szüleink, és főleg nem a félelmet táplálják majd az emberek, hanem a reményt, és akarást.

Mindenkinek szüksége van a biztonságérzésre, ha ez nincs meg kicsúszhat az ember talpa alól a föld. Kellenek biztos pontok az életben, munka, kapcsolat, egészség, család, kereset, és őszinte kommunikáció! (ancsajosno)