Vírus és a lélek.

Ahogy kellenek a magányos órák, úgy kell az emberi léleknek néha emberi szó is! Most jön az az idő, amikor a csendre, magányra vágysz, hogy ne kelljen senkivel beszélned, néha csak pár órát, de lélekben, ebben az időben a felismerések jönnek. Eltelt annyi idő már, hogy az ürességet betölti a tenni akarás.
Látom egyre többen mentek ki a természetbe, ahol megint csak megélheted az egyedüllétet, még, ha nem is egyedül vagy, de a természet feltölt, és letisztít. Az energiák is erre sarkallnak, ne félj elengedni dolgokat, ne félj másként gondolkodni, ne félj másként érezni, ez mind valahová máshová vezet, mint az eddigi életed! Felismerés, hogy ki vagy te, mit szeretnél, kire van szükséged, és már mást szeretnél! Ne félj magadtól és az új érzésektől, de továbbra is vigyázz magadra! (ancsajosno)